Press "Enter" to skip to content

Bezár a környezetszennyező Mátrai Erőmű – ELEMZÉS

A kormány bejelentette, hogy 2025 év végére bezárják az ország utolsó szénerőművét, a környezetszennyező Mátrai Erőművet. Az ország teljes szén-dioxid kibocsátásának 14%-ért felelős erőmű működési engedélyét nem hosszabbítják meg.

Magyarország legnagyobb szén-dioxid kibocsátója a Mátra lábánál található fosszilis erőmű. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a fenntarthatóság, a zöld jövő irányába tett lépések legfontosabbika, hogy az országban ne működhessen olyan erőmű, mely az energiatermelést fosszilis anyagok elégetésével oldja meg. Nem lehet azt mondani, hogy a kormány elkapkodta volna az erőmű bezárását. Jobb később, mint soha alapon döntött. De mégis időben. Az idén 56 éve üzemelő Mátrai Erőmű működési engedélye 2025 év végével lejár, és a bezárás a valóságban annyit jelent, hogy a továbbiakban nem újítják meg a működési engedélyt, tehát valóban be kell zárni a “kaput”. A Greenpeace két évvel ezelőtt indított petíciót ennek érdekében, ami úgy látszik, 2021-re nyitott fülekre talált. Ugyanakkor számos nyitott kérdés maradt az erőmű körül, melyek megválaszolásra várnak. Haladjunk sorjában…

A visontai Mátrai Erőmű Zrt. (mert ez a hivatalos neve) Paks után a második legnagyobb teljesítményű erőműve Magyarországnak. A széntüzelésű (konkrétabban lignit égetéssel működő) erőmű hatalmas, összesen 950 MW teljesítményre képes, ami – ahogy már fent szerepelt – az ország teljes energiafogyasztásának 14%-át biztosítja. Az eredeti tervek szerint, a 2025-ben lejáró működési engedély esetleges meghosszabbítása esetén, egészen 2029-ig használtak volna lignitet az energiatermelésre. A működéshez szükséges lignitmennyiséget az erőmű saját bányáiban, külszíni fejtéssel bányásszák (lásd a lenti képet). Ennek alapját az Észak-Magyarországon elterülő /bányászható/, közel 1 milliárd tonnás lignitvagyon biztosítja. A korrektség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a környezetvédelem érdekében (?) az erőmű 10%-os arányban biomasszát is kever az elégetendő lignithez, viszont ettől még önmagában nem lesz környezetbarátabb a működés. Természetesen a 10% is több, mint a semmi, viszont a károsanyag (jellemzően szén-dioxid) kibocsátás mennyiségében nem jelent szignifikáns változást. 2025-től azonban új idők jönnek. A kieső energiamennyiséget (termelési kapacitást) ki kell váltani. Méghozzá belátható időn belül. Az addig rendelkezésre álló három év során be kell foltozni a keletkező mennyiségi űrt. Na de hogyan? El kell gondolkodni azon, hogy a továbbiakban milyen lehetőségek állnak rendelkezésre annak érdekében, hogy 2025 után ne egy másik környezetszennyező megoldással termelő erőművet állítsunk a Mátrai Erőmű helyére, hanem alternatív módon oldhassuk meg a kieső kapacitás pótlását.


Az erőmű műszaki felszereltségén, működésén és kialakításán számos rekonstrukciót végeztek. Az eredetileg 1965-ben üzembe állt erőmű (a rendszerváltásig Gagarin Hőerőmű néven futott…) mai arculatát 1972-re nyerte el, amikor üzembe helyezték a mai napig működő blokkokat. 1998-2000 között számos modernizálást és felújítást végeztek az erőműben, talán a környezetvédelmi szabályozások betartása érdekében, talán nem, de ami biztos: ezeknek az átalakításoknak a gyakorlatban már kevés foganatja volt.

Valószínűleg senkinek nem kell különösebben magyarázni, hogy egy fosszilis energiaforrás-égetéssel működő hőerőmű – minden igyekezet ellenére – kiemelten kockázatos az ökoszisztémára nézve. A Mátrai Erőmű átalakítási munkálatai során, a mérnökök igyekeztek mindent megtenni annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb károsanyag-kibocsátással járjon a további működés. A lignit égetése során keletkező füstgáz szilárd és gáz halmazállapotú frakciójából – minden igyekezet ellenére – bizony jut a légkörbe. Méghozzá számottevő mennyiségben. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az utóbbi másfél-két évtizedben olyan füstgáztisztító berendezéseket helyeztek üzembe, melyekkel tartani tudják a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó Európai Uniós és hazai direktívákat (ún. “B” szennyezettségi határérték alatti kibocsátási normákat), akkor is beláthatjuk: a fosszilis tüzelőanyagokkal működő üzemek minimális kibocsátás mellett is egészségügyi és környezetvédelmi problémákat okoznak. Elég, ha csak a napi időjárás jelentésekből közismert “szálló por” koncentrációra gondolunk. Abba ne menjünk bele, hogy ez a megnevezés egyáltalán nem szakmai (mivel ez a 10 nm alatti mérettartományba eső finom szemcséket takarja), de így legalább mindenki számára kézzel fogható, hogy az erőmű légszennyezése alatt mit is kell értenünk. Szóval, ez a múlt és a jelen. A jövő?

Kérdéses…

2025-ben bezár az erőmű. Végleg. Nem lesz átalakítás, nem lesz modernizálás. Bezárás lesz. Ezt alapvetően minden szakember és minden “laikus” nagyon jó döntésnek tartja (az is!), ugyanakkor – ahogy fent is olvasható – minél előbb meg kell oldani az ország energiaellátásából kieső 14%-os részesedést. Ne gondoljuk, hogy az erőmű bezárásával egy csapásra megoldódott a probléma. A java csak utána jön.

Az évtizedek óta zajló külszíni fejtésű bányászat okozta tájképrombolás, talajdegradálás, környezetszennyezés okozta károk velünk maradnak. Egy ideig biztosan. Ezek kárelhárításához idő és pénz kell. Az Európai Unió a tagállamok számára minden segítséget megad annak érdekében, hogy a jelenleg még működő fosszilis erőműveket kiváltsák megújuló / alternatív energiatermelési megoldásokkal. Hovatovább, arra is van elkülönített alap, ami a környezetszennyező erőművek bezárását követő környezeti helyreállítás, kármentesítés számára szükséges forrásokat biztosítja. Csak reménykedni lehet, hogy a helyreállítás nem húzódik el évtizedekig. Meglátjuk…

Valljuk be, hogy a lignitbányászathoz mai napig használt ~50 éves kotrógép nem nyújt valami bizalomgerjesztő látványt…

A legfontosabb kérdés, amire a legrövidebb választ tudjuk adni: Mi lesz a kieső energiamennyiséggel? Hogyan pótolható? ….. Nem tudni…. Pontosabban, nincs teljességgel megnyugtató megoldás.

Viszont tervek már vannak! Tervekből sosem volt hiány. A kérdés csupán annyi, a környezetvédelmi-energetikai szakemberek mennyire örülnek ezeknek. Lássuk csak. Az elsődleges cél nyilvánvalóan a fosszilis energiahordozó (vagyis a lignit) 100%-ban történő kiváltása környezetbarát, de legalábbis jelentősen kevesebb károsanyag-kibocsátással bíró alapanyaggal.

A tervek szerint földgázüzemű erőművet fognak létesíteni. A meddőhányókon – a rekultivációt követően – napelem parkot alakítanak ki, melyek integrálásához 50 MW teljesítményű akkumulátor hátteret biztosítanak. Barnamezős beruházás gyanánt, kialakítanak egy alternatív alapanyagfeldolgozó üzemegységet is, mely a lakossági (kommunális) hulladékok eddig nem hasznosított hányadának energia tartalékát kívánja égetéssel kiaknázni.

Összefoglalva megállapítható, hogy éppen időszerű Magyarország legnagyobb fosszilis erőművének bezárása. 2025 után következhet a “romok” eltakarítása, a környezeti kármentesítés és a károsanyag-kibocsátástól mentes, új energiatermelési erőmű üzembe állítása.

Viszlát, Mátrai Erőmű (született Gagarin Hőerőmű). Pár évtizedig itt volt velünk, pöfögte magából a bizonytalan összetételű füstgázt, ipari mértékben termelte és égette a lignitet és közben mit sem törődött a környezetünkkel. A Mátrai Erőmű bezárása jó példa arra, hogy sosem késő cselekedni. Mindig időben vagyunk!

Cz.M.


Képek forrása: 24.hu; portfolio.hu; tudatosvasarlo.hu
Az erőművel kapcsolatban további információkat az alábbi cikkekben olvashat:
Gazdaság: Európa legszennyezőbbjei közé került a Mátrai Erőmű | hvg.hu (2016-os cikk)
Veszteséges, környezetszennyező, de még sokáig a nyakunkon marad a Mátrai Erőmű | 24.hu (2020-as cikk)

Tetszett a cikk? Köszönöm, ha megosztja...
Share on Facebook
Facebook
Email this to someone
email
Tweet about this on Twitter
Twitter
Share on LinkedIn
Linkedin
Share on Tumblr
Tumblr
Print this page
Print

Comments are closed.